2012. május 4., péntek

Szülinapi mindenfélék

Mozgalmas hetek vannak. Bár mikor nem azok, azt nem tudom...

Kezdjük ott, ahol három hete kellett volna kezdeni. Három hete készülök ugyanis beszámolni az új fejleményről:

Továbbképződtem step irányba!
Eddig csak csendes távolságból, vendégsorból imádtam az irányzatot, step lépcső körül forgolódni mint a ringlispíl, ugrándozni, szálldogálni körülötte, úgy, hogy egy kívülálló a látványba is beleszédüljön. Aztán a jézuska hozott nekem karácsonyra egy tanfolyamot... És úgy döntöttem, átnézek a konkurenciához. Hát ezt volt aztán a mélyvíz! Nem ám alapoktól szájbarágósan kezdődött a műsor, hanem mindjárt olyan koreográfiát toltunk, hogy azt se tudtam fiú vagyok vagy lány. És közben még azt is tanulni, hogy hogyan kell tanítani... Aztán a második napra megtáltosodva toltuk mi is az überbrutál kombikat, úgyhogy a vizsga kérdése is eldőlt. Hihetetlen bonyolult formációkat lehet ám kreálni kevesebb erőfeszítéssel, mint egy sima aerobikon. Hogy ezt hol fogom hasznosítani, azt még nem tudom. Ugyanis azóta kitartóan és nagyon az alapoktól kezdve próbálom bevinni az antikoreográfiás fitness terem ellenálló vendégei közé az újonnan tanultakat, több-kevesebb sikerrel. Hát inkább kevesebb, de nem adom fel:)

És még egy új fejlemény: negatív leletek! 
Úgyhogy a szigorú Diéta nem ártott ugyan, de tulajdonképpen fölösleges volt. Enyhített verzióban viszont folytatódik tovább. Mer egy fanatikus vagyok! Rákattantam, jól érzem ugyanis magamat a bőrömben így, 52 kilóval, pörgő anyagcserével. A cukor, fehérliszt és a tej ala nature száműzetésben maradnak, de visszatért az életembe a kukorica, gyümi, és egy kis sajtocska, ja és a kolbász (valami káros azért kell, na). Nagy kedvencem lett a karobos zabkása. Lehet úgy néz ki, mint amit már egyszer megemésztettek, viszont édes, laktató, és a bélfalat is tisztíccsa. A mindennapok részévé vált a bulgur, mert lusta vagyok néha, és azt nem kell főzni és finomabb, mint a barnarizs, leteszteltetett és ugyanazzal a lendülettel kukában landolt a mócsingos hajdina (akkor is ha én voltam béna a kotyvasztásánál), és a polcomon már csak teljeskiőrlésű tészták sorakoznak.
Azért mindenféle bűntudat nélkül ünnepeltem a negatív leleteket kettő, azaz kettő darab egymás után befalt cukrászdai sütivel, illetve a szülinapomat egy kis fagyikával:)


Mert azért élni is kell:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése