Valahol a ködös múltban rémlik egy kómás vasárnap, amikor az iskolapadban ülve (és belőle majdnem kidőlve) kipattant megfáradt fejemből a blogírás ötlete. Elsősorban biztonsági okokból kezdtem gyártani itt az irományokat. Azért, hogy majd egyszer ha eljön az a nap, hogy a kezemben van a bizonyítvány és a fejemben a tudás, ez a beszari Nyuszkó Kisasszony ne tudja megakadályozni, hogy a tettek mezejére lépjek. Mert ha ugyi itt ország-világnak kikiáltom, hogy én márpedig aerobik edző leszek, akkor már csak nem csinálok segget a számból...
A nap eljött, én meg még magamat is megleptem. Mert beszariság ide vagy oda, majd megesz a rosseb, hogy tarthassak valahol órát! Én nem attól félek, hogy órát kell tartani, hanem attól, hogy ha nem tartok, akkor felejtek. Hát ezt már csak nem hagyhatom!
Itthon ugrálni a tükörnek, vagy másokat "ugráltatni", az ég és föld. Hús-vér embereket akarok, akik miatt érdemes felkészülni. Vizsgakényszer már nincs, más motiváció kell.
Ennek örömére ezennel ünnepélyesen meghirdetem a következő Lulu-projektet az alábbiak szerint:
1. A főfeladat: termet találni
2. Mellékfeladat: szinten tartani a tudást
Rögös útra léptem. Kötött, reggel 8-tól délután 5-ig tartó munkaidő mellett sok variáció nem marad az órák lehetséges időpontját illetően, mert valószínűleg reggel hatkor nem tapossák egymást agyon a vendégek helyhiány miatt, tehát maradt az este. Fitness termek kilőve, azok nem egy kezdőt raknak be csúcsidőben. Célba vettem ezért a művelődési házakat terembérlés tekintetében. További nehezítő körülmény, hogy tulajdonképpen most is egy másik vizsgára kéne készülnöm, valamint a folyamatban lévő költözés-projektem. Úgyhogy továbbra sem vet fel az idő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése