"Zsíros" témák még mindig

Újabb csodás tudásmorzsákkal gazdagodtam, gazdagodjatok hát Ti is!

Először is egy kis pontosítással kezdek, mert itt egyes kedves Olvasókra ráhoztam a frászt, hogy csak órákon át tartó edzéssel lehet zsírpárnáktól búcsúzkodni. Jó hatékony persze, ha órákon át bírja az ember, de se időmilliomosok, sem maratonisták nem vagyunk általában (csak időnként fanatikusok, mint AtomAnti, de az más tészta). De no para, a szervezet előbb kapcsol zsírégető üzemmódba. Alacsony és közepes intenzitású terhelés esetén -tehát továbbra sem überbrutál-bélkilógatós-tüdőmetkiköpős edzésről van szó- úgy a 30. perc környékén. Azért írtam 50 percet, mert ennyi a minimum, hogy valami tényleges haszna is legyen a mozgásnak, mert ugyi az nyilvánvaló, hogy ha mondjuk 35 percig nyomjuk, akkor elég kevés időt töltünk a bűvös zsírégető zónában, ergo elég lassan fognak azok a párnácskák megmozdulni. Szóval Juditnak üzenem, hogy nem kell dupla spinningre menni, egy is elég :)
És mindenkinek üzenem, hogy TESSÉK KÉRDEZNI! Nehogy már itt félreértésben ragadjatok az én hibámból...

És akkor jöjjenek az okosságok a teljesség igénye nélkül:

Jó kis kiszúrásnak tűnik, hogy ez a Természetanya úgy alkotott meg minket, hogy pont ezek a párnácskák az utolsók, amikhez a szervezet nyúl, hogy táplálja az éhes, dolgozó izmokat. De valójában nem az. Igazából a szervezet okos, és csak egyet akar: túlélni mindenáron. A zsírok a legenergiadúsabb vésztartalékok, a szervezetnek ez kincs (fura ízlése van), ezért foggal-körömmel ragaszkodik hozzájuk, és tényleg csak akkor használja el őket, ha nagyon muszáj. Az meg akkor van, ha már nincs több glikogén az éléskamrában. Az meg akkor fogy ki, ha alacsony-közepes intenzitáson, hosszan tartóan edzünk. Értjük már, ugyi? Tök logikus.

És hogyan kerülnek oda azok a párnácskák?

Há’ nem kéne annyit zabálni…

 Na ez sem mindig igaz. Van nekünk egy olyan, hogy alapanyagcsere. Egy bizonyos minimum napi kalóriamennyiség, ami ahhoz kell az okos szervezetnek, hogy létfenntartsa magát, vagyis a létfenntartó életfunkciókat működtesse. És ha ezt a kalóriamennyiséget nem kapja meg, akkor visítva riadót fúj, mert azt hiszi, vészhelyzet van. És mert csak egyet akar, túlélni mindenáron, ettől kezdve minden falatot tartalékol a raktárakba. A raktár a párnácska. Szóval nagy koplalásokkal így lehet frankón 7-10 nap alatt úgy lelassítani az anyagcserét, hogy a levegőtől is hízzon az ember. Úgyhogy nem koplalva fogyókúrázunk!

Attól is lassul ám az anyagcsere, ha ritkán jön az utánpótlás. Ugyanis 2-4 óránként enni kéne (nekem ez nem probléma). Na ez nem napi ötszöri nagy zabálást jelent, hanem azt, hogy a napi bevitt kaját kisebb adagocskákra célszerű osztani, hadd szokja az okos szervezet, hogy rendszeresen jön a kaja. Akkor nem akar majd annyit raktározni.

És egy jó hír: edzés után bizony kell enni. És ami még jobb hír, egy jó kis edzés után az okos szervezetünk NEM a zsírpárnákba tartalékol. Ilyenkor a kifogyasztott glikogénraktárakat tölti fel ezerrel, egy-másfél órán keresztül. Én mondjuk eddig sem zavartattam magam, de most már aztán teljes lelki nyugalommal tolom be a melegszenyót a két órás aerobikocskák után :))