2011. február 1., kedd

Alakformálóóóóóóó

Bodytoning, kondi, erősítő, bodyshaping, nevezik ezerféleképpen, de lényegében egyet jelent: Gyúúúrunk vazze!

Jövendőbeli aerobik oktatóhoz méltó szakmaisággal: egész órán fokozzuk az izomtónust. Saját testsúllyal (kinek nagyobb, kinek kisebb ugye), kézisúlyokkal, flexi-barral, step paddal, soft ballal, gymstickkel és még sorolhatnám.
Mindig utáltam ezeket az általam csak "lábemelgetősnek" titulált órákat. Fáj is, unalmas is, ezen az órán nyomulnak a legtöbben, és még gondolkodni se nagyon kell. Gondoltam én ezért pénzt ugyan nem adok, mentem inkább kondiba (az költséghatékonyabb, és legalább azt csinálok, amit én akarok), amikor azt meguntam, vettem súlyokat és nyomtam otthon dvd-re. A "szerelem"-hez, meg az egészséghez ennek nem sok köze volt, kifejezetten esztétikai célokat szolgált.
De megvilágosodtam… Az alakformálásra igenis szükség van. Nem csak a kőkemény fenék, meg a kockás has miatt. Hanem mert az izmok adják a tartásunkat, tehermentesítik a gerincet, tartják helyén az ízületeket. A rendszeresen sportolók nem azért tartják olyan peckesen magukat, mert nagy az arcuk, hanem mert az izmaik elég erősek, hogy megadják a helyes testtartást. Akinek erősek a hátizmai, nem lesznek fájásai!

Szóval tessék gyúrni is!

DE! Aki fogyni szeretne, az NE alakformáló órára menjen az isten áldja már meg! Mert attól biza csak nagyobb lesz! Ugyanis a természet fura játéka, hogy az izmok gyorsabban fejlődnek, mint amilyen ütemben a zsír ég. Főleg úgy, hogy a zsírégetéshez minimum 45-50 perc kardio mozgás szükséges megfelelő pulzustartományban, ilyen meg egyáltalán nem leledzik alakformáló órákon. Elmész erősíteni, az izmok kapják az ingereket, nincs más választásuk, elkezdenek nőni. A zsírpárnák jótékony takarásában. Látszani nem fog semmi, a gatya meg nem akar majd feljönni edzés után.
És csajszikáim, vegyük észre, hogy nem csak hasból, fenékből és combokból állunk össze. A felsőtestünk is megérdemel ugyanannyi figyelmet. Most itt nem gigantikus mellizmokra, vagy méterszéles hátra gondolok, mint célkitűzés, de az elég absztrakt, amikor a kerek popóhoz virslikarok társulnak. Olyan jó érzés észrevenni a tükörben: némááá az ottan egy izmocska, ami dundorodik a vállamon!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése