Miért van az, hogy ami vasárnap a gyakorlati napon még működött (többé-kevésbé), az itthon már nem műkszik? Biztos a lakás a hibás. Mert túl kicsit a szoba. Meg nincs benne elég tükör. Túlságosan kopog a padló, nem hallom a zenét. Mezítláb meg túl hideg a talpikáimnak. Túl vékonyak a falak, ezért nem lehet hangosabb a zene. Meg a zene is hibás. Szerintem nincs is mindig benne Nagy Egy. Új cd kell...Meg a munka is hibás, meg a Corvinus is hibás, mert túl későn tudok nekiállni. A szomszédok is hibásak, mi a fenének akarnak már éjfélkor aludni?
Nah viccet félretéve nem hibás it semmi, csak gyakorolni kell. Most például a bemelegítést. Tegnap már annyit melegítettem, hogy még a szobát is én fűtöttem. Pedig nem egy bonyolult dolog, de még itt is vadásszuk a Nagy Egyet. A Nagy Egy 32 ütemenként van a szép szabályosra vágott aerobik zenékben. Szóval nem csak kiáll az ember, aztán riszál, ahogy jól esik. Minden lépést a Nagy Egyhez kell igazítani. Rend a lelke mindennek. Vagyis a Nagy Egy a lelke mindennek. Nem is hallani kell, hanem érezni, még mielőtt jönne, hogy időben tudja instruálni a vendégnépet a vezír. Ami egyébként leírhatatlanul fantasztikus dolog. A vezír elrikkantja magát, és a nép egyszerre mozdul. Jól néz ki nagyon a tükörből. Csináltunk ilyet is már a gyakorlati napon, lehet, ott azért ment jobban, mert volt motíváló hatású nép mögöttem. Itt a szobában meg egyedül ugrabugrálok. Na majd jól kiállok ide az udvarba, hátha jön nép is :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése